Az orosz ABC

Sziasztok!

A mai nap az orosz ABC rejtelmeivel ismertetlek meg benneteket. Aki már látott orosz írást, az tudja, hogy sok köze nincs a mi ABC-nkhez, de azért ha nyitva tartjuk a szemünket, mégis találunk hasonló betűket, ha pedig már tudunk olvasni, azt is észre fogjuk venni, hogy sok szó nagyon hasonlóan cseng a magyar megfelelőjével, vagy még inkább angol szavakkal tudjuk majd azonosítani.

Vigyázzunk azonban, néhány betű bár formára olyan, mint a mi betűink valamelyike, mégis másképp ejtjük az oroszban!

De nézzük akkor, miről is van szó:

Itt egyszerre láthatjátok az írott és nyomtatott változatát. Észrevehető, hogy sokszor elég nagy az eltérés a két változat között. Ne aggódjatok, fogjuk majd gyakorolni az írást.:)

Nézzük meg, hogy is alakult ki mindez:

 Február 14-ről valószínűleg mindenkinek a Valentin - illetve Bálint - nap jut eszébe, azonban ugyanezen a napon emlékezünk meg Cirillről és Metódról, akik azon kívül, hogy a szláv írásbeliség „atyjai” , Európa védőszentjei is egyben.  Kik ők, és miért érdemes emlékezni rájuk?

A IX. században, az akkor Bizánchoz tartozó Thesszalonikiben született testvérpár a szláv írásbeliség megteremtője. 
     Az idősebb Metód 815(?)-ben született, szerzetes, hittérítő munkája mellett számos nyelven beszélt. A fiatalabb testvér, eredeti nevén Konstantin 827-ben született. A Cirill nevet csak halála után kapta.  A filozófus, hittérítő Konstantin elsődleges feladatának tekintette a keresztény tanok terjesztését. A testvérpár egyik legnagyobb érdeme a szláv nyelvű liturgia megteremtése(elsőként Morvaországban). Csak ezek után kezdődött az egyházi könyvek, szövegek szláv nyelvre fordításra, ekkor már a Konstantin által megalkotott glagolita írásmód segítségével.
A testvérpár tehát a megalkotója az óegyházi szláv (másként óbolgár) nyelvek írásos formájának, mely a mai szláv nyelvek alapját képezte. A cirill ábécét (cirillicát, kirillicát, ahogy tetszik) Konstantin tanítványai fejlesztették ki a glagolita és a görög írásjelek ötvözéséből, így egy könnyebben elsajátítható írásrendszert alkottak meg, melyet a szerzetes tiszteletére cirillnek neveztek el.
 Ma Európában a pravoszláv vallású országokban használják a cirill ábácét: Szerbiában (Србија - bár itt a latin abc is elfogadott), Macedóniában (Македонија), Montenegróban (Црна Гора), Bulgáriában (България), Ukrajnában (Україна), Fehéroroszországban (Рэспубліка Беларусь), Oroszországban (Российская Федерация), illetve Mongóliában (Монгол Улс) is hivatalosan cirill ábécével írnak – zárójelbe az egyes országok cirill betűs változatát írtuk. A legtöbb országban ez kisebb-nagyobb eltéréssel ugyanaz az ábécé, csak egyes betűk térnek el, ennek gyakran történelmi okai vannak. A korábban „kisorosznak” nevezett ukránban megmaradt az „i” és a „ї” , ezek a betűk a „nagyoroszból” kivesztek az 1918-as nyelvreform következtében, amelyet a legnagyobb orosz nyelvreformként tartanak számon Nagy Péter ábécére vonatkozó reformja után. A legenda szerint a cár egyes betűket állítólag saját kezével rajzolt meg. A reformok többsége általában a könnyebb írás és olvashatóság szempontja szerint született. 

1980-ban, II. János Pál, elismerve Cirill és Metód munkásságát, Európa védőszentjeinek nyilvánította őket, emléknapjuk február 14.